nagyibugyi

Tisztelt Olvasók! Elsősorban fontosnak tartom leszögezni, hogy blogom a marslakóknak szól. Ők itt vannak közöttünk, és irodalomtudósoknak meg egyszerű középiskolai matematikatanároknak álcázzák magukat, ám a beillszkedéssel még szemmel láthatólag problémáik vannak. Ezzel a bloggal nekik próbálok segíteni, hogy megértsék a homo sapiens sapiens címmel felmagasztalt lények bonyolult társadalmát.

Ó, azok a gonosz exek!

2013.11.10. 20:28

szerző: nagyibugyi

A legutóbbi bejegyzésben picikét beszóltam szegény exeimre, de gondoltam, akinek nem inge, úgysem veszi magára. Akik meg még odáig sem jutottak el... hát igen, annak már komoly oka kellett legyen, mondjuk a mindent felülmúló töketlenség. Amúgy nem haragszom én senkire, a legtöbb exemmel igyekszem baráti vagy legalábbis emberi kapcsolatot fenntartani, némelyikkel meg kifejezetten országos cimborák vagyunk. Szóval nem viselem szarul, ha dobva vagyok, főleg, hogy ebben már jelentős rutinom van, és nem is véletlenül. De gondoltam, írok egy cikket az exeimről, hogy mindenki meglássa, nem vagyok férfigyűlölő és főképp nem utálom azokat, akikhez valaha gyengéd érzelmek fűztek. A kapcsolataiból mindig sokat tanul az ember, persze vannak olyanok is, akik javíthatatlanok és egyáltalán nem alkalmasak párkapcsolatra (hogy anyukámat idézzem: "Isten óvja a férfit, aki a közeledbe merészkedik").

Az én kedves exeim, illetve jelöltjeim márpedig több szempontból is megfeleltek az álompasi kritériumának, a következőkben ezt néhány példával próbálom szemléltetni.

1. Rendkívül önzetlenek voltak és mindenüket megosztották velem. ("Kérsz sört? Igyál az enyémből.") - Mivel nekem sohasem számítottak az anyagiak, nagyon tudtam értékelni egy felesben elszívott utolsó szál cigit is. Persze ez kölcsönös volt... és szakítás után általában visszakerültek a cuccok :)

2. Ők csinálták a szendvicset. ("Van itt még kecsap, mustár, majonéz. Mit kérsz?") - Nagyon megható tud lenni egy pasi, aki van olyan udvarias, hogy mellőzi a társaságomban a "vissza a konyhába" vicceket, és nem átall hajnalban kimenni a konyhába, hogy nekem ételt készítsen. Sőt, volt, aki főzött is! (Persze főztem én is néha, röpke 3-5 óra alatt egész ehető vacsorákat tudok összedobni.)

3. Rendkívül kifinomult ízlésük volt a divat terén. ("Ezt a felsőt ezzel a szoknyával ne vedd fel többet, úgy nézel ki, mintha terhes lennél!") - És még tapintatosak is, sosem mondták ki, hogy mondjuk baromira kövérít bármelyik ruhadarab, pedig mindenki láthatja, hogy a divatérzékem nullával egyenlő.

4. Nagy figyelmet fordítottak az egészségemre. ("Nagyon idegesítő vagy, ha iszol!") - A finom célzások és megfelelő motiváció hatására szerencsére már nem iszom többé, főleg nem nyilvánosan. Mi ez, ha nem a jó irányba terelés tökéletes példája?

5. Nagy figyelmet fordítottak a helyes testkép kialakítására. ("Hát... egy kicsit mintha híztál volna, de engem nem zavar!") - Hiszen attól lesz a nő csupa-csupa önbizalom, ha tudja, hogy szeretik őt, úgy, ahogy van.

6. Beavattak a magánéletük legmélyebb zugaiba. ("Az exbarátnőmmel azért mentünk szét, mert...") - Ezeket jó tudni, azt mutatja, hogy a pasi mélységesen őszinte, így nem is számíthatunk olyan meglepetésre, hogy mondjuk több év kapcsolat után tudjuk meg, hogy valamiben hazudott. Vagy, hogy titokban egy másik csajba szerelmes.

7. Beavattak a hobbijukba. ("Na, szerintem most játszok egyet a gépen, de csak kicsit és közben figyelek rád is.") - Amúgy meg én szeretem nézni, ha valaki játszik. Legalább pontos képet kapok a reflexeiről vagy a stratégiai képességeiről. És egyikük sem volt ám játékfüggő, vagy ilyesmi! (Függőségnek általában valami menőbbet választottak.)

8. Beavattak az érzelmeikbe. ("Azt a csajt nagyon megfektetném!") - Ez az őszinteségnek olyan foka, melyről egy átlagos kapcsolatban mások álmodni sem mernek. Azt jelenti, hogy a férfi a legbensőségesebb gondolatait is megosztja a partnerével, nem is tudom, mivel érdemeltem én ezt ki.

9. Bemutattak a családjuknak, és bemutatkoztak az enyémnek. Vagy legalábbis... ("Hát, szüleim végülis tudják, hogy létezel.") - A legtöbben egyébként hősiesen prezentáltak otthon, és bemutatkoztak az őseimnek. Jobb ezt eltervezve és ruhában, mint véletlenül pucéran...

10. Volt egy szenvedélyük, amit megszállottan műveltek. ("Mégse jó a ma este, megyek a haverokhoz és betépünk.") - Szerencsére voltak ám egészségesebb szabadidős tevékenységet űző srácok is. Volt, aki sportolt, volt, aki zenélt. Ez baromi vonzó tud lenni egy pasiban, egészen addig, míg a szexuális élet rovására nem megy a dolog. (Lehet, hogy nem vagyok egy Pamela Anderson, de azért nehogy már szexibb legyen egy gitár, mint én!)

Szóval így összességében véve tök jófejek voltak az exeim, a legtöbbjükkel a mai napig beszélek, hiszen rengeteget változtam, fejlődtem nekik köszönhetően. Mostmár tudom például, hogy nincs rosszabb egy hisztis nőnél, nemtetszésemet (amennyiben jogos, ezt érdemes többször átgondolni) legcélszerűbb röviden és tömören kifejezni (pl középső ujj felmutatásával). Nekik köszönhetően tudom azt is, hogy egyébként tökéletes nő vagyok, főleg, mióta nem használom a következő kifejezéseket: "nem tudom", "semmi bajom", "nemennyémostakocsmába". Igyekszem olyan ruhákban járni, melyek nem mutatnak terhesnek, hiszen egy kapcsolatban fontos, hogy ne hozzuk kellemetlen helyzetbe a párunkat...

Egyébként (és ezt most kivételesen teljesen komolyan mondom) így visszagondolva mindig én csesztem el a kapcsolataimat. Sajnos iszonyúan hisztis vagyok, akaratos, meg anyáskodó is. Más hibáimat már levetkőztem, de bőven van még mit, és lehet, hogy ennek sose lesz vége.
Szóval arra gondoltam, talán mégis inkább kutyát kellene tartanom - ahogy ezt az egyik majdnemexem javasolta is.
És összességében senkire nem haragszom komolyan. Tudjátok, milyen az emlékezés: a jó dolgok megmaradnak, a rosszak meg idővel baromira viccesnek tűnnek.

(Persze volt alkalom rá, hogy valaki tényleg seggfej módjára viselkedett, de neki(k) még mindig azt üzenném, hogy kapják be :D)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyibugyi.blog.hu/api/trackback/id/tr325623198

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása